A mágia már a striga első lélegzetvételekor jelen van. Gyakran előfordul, főleg két erős vérvonalból származó boszorkány utódainál, hogy az erő az első gyermekévekben random és kontrollálatlan formában tör elő. A kontroll nélküli mágia veszélyes, ezért a szülők gyakorta erőmegkötő varázslatot használnak gyermekeiken, amivel részben vagy teljes egészében elnyomják a benne lévő varázserőt. Ez a varázslat nem végleges, rendszerint hat éves koráig, varázstanulmányaik megkezdéséig korlátozzák képességeiket.

Ritka, hogy egy striga úgy döntsön, lemond mágikus erejéről és hosszú életéről, hogy inkább az emberkéhez hasonló életet éljen a földiek között. Minden strigának jogában áll felhagyni a varázslással és megtagadni a boszorkánylétet, annak tudatában, hogy elhatározása visszafordíthatatlan, erejét sohasem kapja vissza és akiből egyszer varázstalan lesz, az az is marad. Fontos, hogy a lemondás minden esetben szabad akaratból, kényszer nélkül történik. Minden mágiaűző csak saját ereje felett rendelkezhet, azaz önmaga nevében bármikor, de mások pl. gyermekei nevében soha nem mondhat le a boszorkányerőről.

Annak a strigának, aki lemond erejéről innia kell a felejtés kelyhéből. Emlékei nem vesznek el, de minden természetfeletti hatalma odalesz. Azzal is tisztában kell lennie, hogy varázstalanként nincs maradása a kovenben, sem fajtársai között. Varázserő híjján többé nem lesz képes átlépni a világok között, azaz nem térhet vissza a varázsvilágba, sem Boszorkányvölgybe.

A boszorkányoknak megvannak a maguk írott és íratlan törvényei, amik pártállástól, nézetektől, hagyományoktól, klánoktól függetlenül mindenki elismer és tiszteletben tart, illetve ami mindenkire vonatkozik. Aki azok ellen vét, annak nincs maradása a striga-közösségekben, sem Boszorkányvölgyben.

Néhány eset, ami biztos elűzéssel járhat:
• Boszorkányvölgy és az MSZA rendjének megsértése (pl. lázadás szítása).
• Boszorkányvölgy és az MSZA érdekeinek megsértése.
• Kommunán belül, kommunák között vagy klánok között önös érdekből vagy bosszúból elkövetett gyilkosság. A striga vér ontása alapvetően főben járó bűn, a főboszorkányok csak baleset vagy jogos önvédelem esetén nézik el a szándékos halálokozást. Kicsit más eset, ha ez klánon belül vagy ugyanazon klán tagjai között történik, mivel a főbanyák a belső ügyekbe ritkán avatkoznak bele, így a belső problémakezelés mindig az adott vezetőre van bízva. Példának okán sok családban még ma is él az életre-halálra menő párbajviadalok szokása. Bár minden kovennek megvannak a maga hagyományai, mégis törekedve szem előtt tartani a völgy törvényeit a kovenek vezetői leggyakrabban a klánból való kitiltással eszközével távolítják el a zűrt okozó személyeket vagy családokat.
•  A varázsvilág titkainak felfedése, azaz olyan szituációk, amikor óvatlanságból vagy szánt szándékkal, kisebb vagy nagyobb tömeg előtt nyilvánosan mutatkozik és/vagy beszél a természetfeletti létezéséről ezzel megsértve a kollektív tudatlanság elvét.
• Bármilyen egyéni szövetség, ami veszélybe sodorja Boszorkányvölgyet és lakóit.

Fontos:
Az elűzetés nem jár erőmegvonással! Az a striga, akit kitiltanak Boszorkányvölgyből a varázsvilág más tájai vagy az emberi világban ugyanúgy gyakorolhatja varázstudását. Azonban, ha óvatlanul használják mágiájukat, árnyvadászok és angyalok harcosai vadászhatnak rájuk.

A strigák erőmegfosztásra nem képesek, csak korlátozni tudják azt. A varázsgyakorló vagy önszántából mond le erejéről a felejtés kelyhéből kortyolva vagy valamilyen más módon korlátozzák hatalmában pl. ideiglenes erőmegkötő varázslattal, angyali fémből készült bilincsekkel, boszorkánycsapdával, stb.

Azok, akiket a főboszorkányok rendelettel kitiltottak a völgyből, nem térhetnek vissza. Ha mégis visszaszöknének, ők betolakodónak számítanának, így törvényesen, büntetlenül levadászhatóak.

A főboszorkányoknak módjukban áll hármuk egybehangzó döntése alapján ideiglenesen vagy véglegesen kitiltani a völgyből azokat, akik súlyosan vétenek a közösségi szabályok ellen, azonban arra is lehetőségük van együttes döntés alapján, hogy szabadságvesztésre ítéljék és börtönbe küldjék azokat. Ez leginkább a gyilkosságot elkövetőknél alkalmazzák, mikor jobbnak ítélik meg az elzárást és az állandó felügyeletet, mint a kitiltást.  

A strigák Boszorkánytornyoknak nevezik börtönüket. Ez a hely Boszorkányföld északi részén, a lakott völgyi területeken túl fekvő síkságon található. Egy mocsárvidék választja el a börtönt a lakott vidékektől, közte egyetlen biztonságos, ám ellenőrzött út járható. Az intézmény szigorúan őrzött, a terepviszonyok miatt szökésre alkalmatlan.

A fegyintézet három toronyból áll. A két kisebb a könnyített részleg, ahol a férfi és női rabok elszeparáltan, külön szárnyban vannak elhelyezve. Innen még van lehetőség a szabadulásra. A leült idő felénél felülvizsgálatot hajtanak végre és, ha a főbanyák egybehangzóan jóváhagyják, akkor a rab próbaidőre bocsátható. A próbaidő hossza és az ellenőrzés módja egyénileg dől el. Gyakran viselnek a próbaidőn lévők a rácsok mögött is használt erőblokkoló kar- vagy lábperecet.
A harmadik, a nagytorony a szigorított részleg. Ide azok kerülnek, akiket a főboszorkányok és a striga közösség is különösen veszélyesnek ítél meg, sorozatos visszaesők, elkövetett bűneiknek hosszú lajstroma van, ezért nem alkalmasak rá, hogy a strigavölgyben éljenek, viszont komoly kockázat kintlétük is, ezért a száműzés nem megoldás. Aki egyszer a szigorítottba kerül, az rendszerint haláláig itt is marad.

A tornyok "lakói" semmiféle mágiát nem használhatnak. Ezt biztosítják az elítéltek kezeire és lábaira vagy a nyakára erősített, angyali fémből kovácsolt bilincs, ami elgyengíti, illetve blokkolja varázsképességeiket. Leszedésükkel kár próbálkozni, aki megkísérli, azt áramütés éri. Illetve celláik is mágiamentesek.
Az elítéltek fogadhatnak látogatókat, akik többnyire családtagok vagy közeli hozzátartozók lehetnek. A könnyítettbe magaviselettől függően havonta egyszer egy látogatót, a szigorítottba ez évente egy alkalom.