Nyomozás a traumatológián

Több mentő indul útnak, mikor beérkezik a riasztás. Lövöldözés történt, két helyszín is van, bár nem nagy távolságra egymástól. Viszont a sérültek száma is több, így hangos sziréna kíséretében hagyják el a kollégáim a kórházat.
A közelmúltban volt már pár ilyen esetem; ahol lövöldöztek, mehetek is miattuk az ügyészségre. Így inkább kivonom magam ezen esetek alól, amennyire csak lehet. Már csak elvétve szállok ki, inkább az osztályon és a műtőben dolgozom aktívan.
A sérült rendőrnőt veszem gondjaimba, aki a helyszínen már kapott infúziót, vénát is biztosítottak neki és ideiglenesen elállították a vérzést a combján.
A szorítókötést veszem le róla, közben pedig már vércsoportot határoznak meg a kollégák, s már mehet is a pótlás. A vágott seb már inkább hat tépettnek, megkeresem, hogy hol sérülhetett valamilyen ér és azt fürge öltésekkel látom el. Majd a sebet magát kell alaposan kitisztítani, ami után egy újabb varráshoz készülök elő. A seb hosszú és nem tiszta, így nehezen tudom össze ölteni. A tőlem telhető legjobb és legszebb módon varrom össze, de egy draint benne kell hogy hagyjak. Rögzítés kerül rá és a fiatal rendőrnő mehet az őrzőbe.
Három óra is eltelik, mire ténylegesen ébredezni kezd; bár előtte volt már egy-egy éber próbálkozása. Ám a szervezet tudja, hogy pihenésre van szüksége.
Mikor felébred, épp mellette vagyok és a sebet kötöm vissza. Szeretem magam ellenőrizni a betegeim állapotát. Mosolygok, mikor a többiekről érdeklődik, de az iparkodását szelíd mosollyal apasztom el.
- Mindenki életben van, a tettes és az áldozatok is. Úgy tudom, hogy még nem ébredtek fel, maga az első. Pihenjen csak nyugodtan, a tettes nyitott ajtaja előtt egy rendőr kollégája szobrozik. Jó kezekben van mindenki.
Sorolom el neki, hogy mi a helyzet az ő ügyében. Tudom, hogy csak ettől nyugszik meg, ha ugyan egyáltalán képes erre jelen állapotában? De reményeim szerint be fogja látni, hogy jobban jár, ha pihen.
- A combján a vágott sebet össze tudtuk varrni, de még egy kis csövecskét benne hagytunk a biztonság kedvéért. Ha a holnapi napig nem gyullad be a sebe, akkor azt a csövet is el tudjuk távolítani. A seb teljes gyógyulásának kell pár nap. Most pihenjen még, dolgozik a szervezetében az altató és a gyógyszerek. Ahogy a vérvesztesége sem volt kevés.
Reményeim szerint sikerül rábeszélnem arra, hogy aludjon még egy kicsit. A gyógyszerek lehet, hogy így is kiütik és alszik még pár órát.


by Azalea
#annataylorreagok To:  @Sariel   

Nyomozás a traumatológián

Egy gazfickót üldöztem, aki meglőtt egy eladót és két járókelőt, akik szintén a kórházan kötöttek ki. Menekült és segítségére volt egy démon is, biztosra veszem, mert váratlanul ért az erős támadása és a penge, ami a combom szántotta fel. Nem gyógyult be úgy, mint szokott, így kénytelen voltam lábon lőni a menekülőt és rávetni magam, hogy megbilincseljem. A segítség hamarosan ideér és a fegyver megy is a bizonyítékok közé, egyszer majd meg kell szereznem. A démon elhagyta a testet és elmenekült, de meg kell tudnom hol szedte össze ez az ember és meg kell találnom, de addig is kénytelen vagyok a combomnál a vénámat elnyomni, mert sok vért fogok veszíteni. Mire megérkeztek a mentők, kicsit szédelegni kezdtem, de próbáltam a tudatomnál maradni, nem irigylem a közeli kórházat, ahol engem is össze kell varrniuk, a lövöldöző lábából kivenni a golyót, az egyik áldozatnak a hasát érte a lövés, a másik kettőt meg nem is láttam, de remélem őket is megmentik. Én vagyok a legkisebb problémájuk. A mentősök sorra szólnak az esti ügyeletiseknek, hogy éjszakai lövöldözés volt és egy rendőr is megsérült. Minden egyre halkul és sötétség lesz, elájultam mikor megérkezünk azt hiszem, de még látom, ahogy tolnak több ajtón át és diskurálnak körülöttem, hogy kit melyik műtőbe vigyenek, meg milyen vizsgálóba. Mikor magamhoz térek, egy kedves doktornőt látok meg, amint velem foglalkozik.
- A többiek jól vannak doktornő? - kérdezem kicsit kómásan még, aligha érdekel a saját állapotom, mert rendben leszek, csak jókora idő kérdése, hisz a démonpenge nem az angyalok kedvence. Honnan tudhatta, hogy angyal vagyok vagy csak puszta véletlen volt?
- Ki kell kérdeznem mielőbb a támadót! - bizony, ez a legfontosabb most nekem.

Credit: byforrasTags: #sarielreagok